Ha magam ballagok erdőben a puszta vadonban. Te velem sétálsz gondolatban. Együtt sétálok emlékeddel. Sokszor üzenek neked a hideg széllel. Gyötör a bú meg a bánat. Sokszor még azt sem tudom merre vagyok, hol sétálok. Késő sötét este érek haza. A csend vár és a hideg szoba. A vacsorát sem kívánom, rá zuhanok a hideg ágyra. De ha akarom te ott vagy velem. Haza csal a képzeletem.
