Hajdúbagoson tudok egy kis zugot. Azt mondják egy beteg író lakik ott. Kijár bánatát feledni a puszta legelőre, onnét megy lassan a csendes temetőbe. Fájós lábát húzza, mint zenész a vonót. Életében nem kapott a sorstól se szépet, se jót. Írással tölti a legtöbb idejét. Mégis ellopták tőle az utolsó kenyerét.
