| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Sajtár
Sajtár
Nyílék csikorgón a nyári konyhának ajtaja,
küszöbén csoszogva lábol néki gazdája,
zárul a feslett szúnyogháló lassankint,
forog a szél s metsz a hideg odakinnt.
Élemedett korú mán eme parasztasszony,
haja ősz, hisz rég volt már menyasszony,
háta görbén hajlott az évek súlya alatt,
megannyi nehéz terhet cipelt ő ezalatt.
Sajtárt szorít görcsösen aszott kezében,
fejni indult meg e romos-kormos setétségben,
öreg néne ódon gondokkal bandukol fejében
s mélyen búvik cirádásan lengő kendőjében.
Immár beérkezett szegényes istálló melegébe,
mulyán búg Riska tehén belé a levegőbe,
facsarón gomolyog fojtó szagú trágya,
némileg fölitatja a frissibe almot szalma.
Háromlábas fejőszékre leüllék a gazdasszony,
sajtárját a tehén telt tőgye alá odanyom,
le-föl húzkodja erősen egy-egy emlőcsecsét,
friss tejjel telíti meg üres-fás fejőedényt.
A marhája szálazik a jászolból mélyen
s olykor kérődzik felnézve kevélyen,
megtellék a veder patyolatos fehérséggel
és mén a fejőnő most dolgának végeztével.
Nyílék csikorgón a nyári konyhának ajtaja,
küszöbén csoszogva lábol néki gazdája,
zárul a feslett szúnyogháló lassankint
s a tűz mélye pattog pislogó parázskint.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Lackó (2013-11-22)
| Szerző: ifj. Mészáros László E W
|
| Megtekintések száma: 382
| Helyezés: 4.0/1 |
|
|
|
