A messzeségből üzenem gyermekeim nektek,hogy titeket nagyon szeretlek. Fáj a lelkem mert benneteket csak nagyon keveset ölellek. Tudom ti tudjátok,hogy sokat gondolok a messzeségben rátok. Hiszen nektek mindig én leszek a szerető édes apátok.
Ha látom örültök, és boldogok vagytok. Nekem olyankor nem fáj semmi. Beteg két karom ha átölelhetne titeket, nem bánthatna benneteket a világon senki.
