Özönvíz
Képzelt ló hátán vágtató szél, Tomboló viharral vad táncra kél. Villám az éj fénye, Mennydörgés zenéje, Násztáncuknak pusztítás a vége.
Égboltról lehulló apró eső, Mocskos világban életet teremtő. Háztetőn táncoló, Bűnünket lemosó, Átkozott lelkeket tisztán átható.
Csendes magányban pendülő húr, Égető érzéstől mind lángra gyúl. Testünket karmoló, Szívünket mardosó, Csendes homályban életet kioltó.
Tomboljon vihar és táncoljon szél! Hulljon az eső, még e világban él! Nincsen már kegyelem, A bűnös is bűntelen, Özönvíz segít a kárhozott lelkeken.
2011-07-25
Forrás: http://andrewsinclair.ucoz.hu/publ/versek/ozonviz/2-1-0-11 | 