Télen a ködben alig látszanak a házak. A ködben halványan virít a fény. Az arcokon sem látszik a mosoly. Elfújta róluk már régen a szél. Az életünk is csak egy szép emlék. Elalszik lassan mint a pislákoló gyertya fény. Elutazott a virágos nyár is, megjött helyette a hideg fagyos tél. Ha a lelked szomorú és árva, jót és boldogságot nem remél. Ne búsulj a rossz nem tart örökké. Elmúlik egyszer mint a hideg tél.
