Több év tized elrepült felettem. A kenyerem javát már megettem. Képzeletben bejártam az egész világot. Sokszor egy árva csillag sem ragyogott felettem. A nehéz utakon botorkáltam, de sokszor volt amikor elestem.
Beteg emberként tollal papírral járom az utamat, írom a verseket. Bízom abban,hogy egyszer elismert nagy poéta lehetek. A világ felém a két kezét nyújtja. Balga minden író aki azt gondolja akadályok nélkül juthat fel a csúcsra. De én a harcot és a küzdelmet nem adom fel soha. Talán egyszer a sok munkámat elismerik, és feljutok a csúcsra.