| Statisztika |
Online összesen: 4 Vendégek: 4 Felhasználók: 0 |
|
MADARNAK LENNI
Szeretem volna felhotlenul
boldog lenni,
s egy madarnak lenni
mely repul messze,
s nincs elveszve
szabadsagot erezve
ki szarnyait repdesve,
barhova elerkezve,
s lelke nem ehezve,
hanem telt orommel,
vilagot latva,
nyitott szemmel,
szajjal tatva,
szemlelve
embereket.
Akik vagyon gyarapitasaban,
maguk sirasaban,
nem latnak egyebet
csak csillogast,villogast.
De mar a lelket elfelejtve
s testuknek elve
nem talalva kifogast
megelegedve erzik magukat,
s ujra elik utjukat
s kozben elfelejtik
onmagukat.
Oromot keresnek
de nem talalnak.
De hogy is talalnanak?
Most kerdezznek?
Boldogsag szivunkben van
s nem pedig vagyonunkban
Nezz a madarra az egre
repul,repul alig all
nincs semmilye,
csak maga az enje
csak szall,
es megis van valamije
egy elete,
melyet ugy el,
ahogy szeretne,
csupa boldogsagban
s nem hazugsagban.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: sony (2015-01-25)
| Szerző: szabo henriette E
|
| Megtekintések száma: 469
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
