Lesújtó sikertelenségérzés a kudarc ismérve, tettünk nem remélt akaratlan történése, csak keressük az okolható hibát sikertelenségünkre és elégtételt akarunk szerencsétlenségünkre.
A kérdés klasszikus: hol, s mért rontottuk el, mit is kellett volna másképpen cselekednünk, csupán elemezgetjük és átkozzuk balsikerünk s méltatlankodásunk lassan halkul csak el!?
Nem tettünk meg mindent a siker érdekében, adottságainkat nem aknáztuk ki teljesen, önbizalom híján alulmaradtunk önbecsülésben, és sikereinket nem osztjuk igazán elismerésben?
Ha képességeinket helytelenül, rosszul ítéljük meg s magasra helyezzük ama bizonyos lécet, akkor kudarcra kárhozzuk erőfeszítéseinket s leverjük a lécet, avagy az erősen megremeg!
