Kisvejkén édesanyámra emlékezem - Debreceni Zoltán
Anyám,édesanyám a Kisvejkei temetőben, a sírhalmod előtt könnyes szemmel állok. Több éve már annak,hogy a sírodhoz, ide a temetőbe a visszajárok. Fiatalon csöndesen mentél el, itt hagytál a nagy bánatba engem. Tudom neked odafent már nem fáj talán semmi. Csak az én szívem fáj, mert nem tud soha. miattad megpihenni.
Sok-sok színes virággal díszített sírodon, sok szál gyertya lángja lobog. A szívem a szomorú bánattól már alig dobog. A novemberi szélben halottak napján sírva, könnyel tele szemmel suttogom, a csillagos ég felé, a te kedves neved. Köszönöm az Istennek,hogy jó anyaként neveltél fel engem. A sírhalmod előtt nekem a legszebb, a legkedvesebb imám. Mikor zokogva kimondhatom, nagyon hiányzol anyám,édesanyám.
