A magas hegyek közt, a barackfák és almafák között fulladva sétálok. A fák alatt mosolyognak rám az apró színes kis virágok. Az égben daloló madarak messzire repülnek, bodza bokrokon a méhecskék vígan, hangosan döngicsélnek. Csodálkozva nézek a kis patak habjára, amelynek zavarosan kavarog siet előre az árja. Szalad mintha zavarná a madarak árnyékát. Akik a híd fölött éppen most szálltak át. A szívemben így kergetőznek éppen most a vágyak. Azt csak a szent isten tudja, hogy merre kószálnak..
