Elérkezett újra az angyalok ideje. Fűszeres mézeskalács illata terjeng idebe' Hóemberek répaorral, büszkén állva, seprőjükkel strázsálják a hideget.... Angyali szeretet áramlik a földön... vagy már az angyal is csak hiteget?
Karácsonyfák fényruhában, feláldozva életüket, megadóan tűrik sorsukat...de éjszaka havas hegyoldalról, ezüstösen csillogó hóruháról álmodnak,amikor a fények kialszanak. Fenyőtű-szoknyájuk alatt csinos csomagokat bújtatnak - örömet okozva gyermeknek, felnőttnek - ez, mi számukra egyetlen vigaszt nyújthat csak.
Ilyenkor egy picit tovább áll a háztól a szomorúság is, de nekem a karácsony már nem jelent örömöt, mert szívembe új, de viszonzatlan szerelem költözött. Angyalok! Figyeljetek gondosan mindenkire! Mert a karácsony annak szomorú, kinek nincs kit szeretnie. Rájuk minden angyalnak jobban kell ügyelnie!
Figyeljetek azokra, kiknek a gyomra egész nap üresen kongott, álomra úgy hajtják fejüket, hogy a földre dobnak néhány rongyot! Figyeljetek azokra, kik betegágyban várják a gyógyulást, vagy a lassú halált, és azokra is, akiknek az arcán mosolyt láttok, belül mégis szomorúak, mert a szívük párra még nem talált!
Figyeljetek rájuk, kik - nap mint nap - észrevétlenül teszik a dolgukat, és azokra, kiknek már a temető lett otthonuk, ott egyedül bolyongva látogatják halottaikat. Mindenkit szeretettel óvni - ez tényleg csak az angyalok dolga? Nem jobb lenne, ha ember embernek nem farkasa, hanem angyala volna?
Igen,... mert mindannyian farkasok és angyalok is vagyunk,... de nem mindegy, hogy az utolsó ítéletnél életünk által nyomokat farkasként vagy angyalként hagyunk. Mi leszel hát? Farkas vagy angyal? Eldöntheted. Ez a Te választásod. De számíts rá, hogy akként kell majd leróni a végén az adósságod!
Elérkezett hát újra az angyalok ideje. Ha angyal vagy, soha nem nézed, hogy jóságodért a sok rászoruló "fizet-e". Szíved minden szeretetét küldd el, százannyit kapsz vissza, ne fukarkodj vele! S akkor....talán majd egyszer...szép és boldog lehet mindenkinek a karácsony ünnepe!
