Debreceni Zoltán író: Hosszúpályiban tüzel a nap...
Hosszúpályiban a nap tüze éget a tavaszi nyárban. Vaddisznó turkál a zsombékos szikes tájon. Fáradtan ül le a favágó tőkére pihenni. Egy korhadt faág reccsenve esik a földre a háta mögött. Egy fekete rigó harsogva fütyül a ringatózó fán. Hangja megtöri a néma csendet. Ösztöne súgja,hogy hangosan kiabálja. Vége a virágos tavasznak. Érkezik nem sokára a forró perzselő nyár...
