| Statisztika |
Online összesen: 9 Vendégek: 9 Felhasználók: 0 |
|
Hív a nyár - Debreceni Zoltán író
Napsugaras gyönyörű nyár elején.
A barackos kertbe és a zöld mezőbe járok.
A hegyek rejtekén nyílnak a millió színes vadvirágok.
Ha rét kerül az utamba a zöld pázsitján lépkedek.
Látom a mókus a fán eszi az elemózsiát,
megállok sokáig utána kémkedem.
Nyári nap sugara lágyan simogat,
az enyhe lágy szellő ránk lehel.
Közben a fülembe súgja nevess mindig,
ne add fel.
Mert neked nagyon sokáig élned kell.
Virágos rét zöldje nekünk pompázik,
a sok virág nekünk illatoz.
Mint ha örök nyár várna ránk,
az enyhe szellő azt súgja most.
Kedves olyan jó sétálni veled a hegyek között,
és az erdő völgyölén.
Mint fotelben egy szép szobában hátra dőlve,
olvasni a legszebb költeményt.
Debreceni Zoltán 2012-06-21
Minden jog fenntartva
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Zoli (2014-09-29)
| Szerző: Debreceni Zoltán E
|
| Megtekintések száma: 463
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
