Hajdúbagosra megjött az ősz. De hozzám csak üres kézzel érkezett. Nem hozott örömet sem boldogságot, csak fonnyadt nyárfa levet.
Merre csavarogsz öröm és boldogság, mond tőlem miért félsz. Fehér szárnyaiddal miért nem repülsz felém.
Pedig nem vágyom én gazdagságra, sem a tágas nagy palotára. Csak egy picike rozzant házra, egy lánnyal élni mindig boldogságba. Ahol ismeretlen szó a bánat. Mindig vidám boldog napok járnak.