Az emlékeiddel, a Hajdúbagosi folyó parton sétálok. Elfáradtam már alig bír a lábam. Az ég alján a nap pirosan ragyog, fáradtságtól káprázik a szemem éppen,hogy csak látom. Elmerengve tekintek a Kati folyó habjára, ami szélsebesen vágtat előre. Egyszer sem néz hátra. Sietve szalad, mert tudja várja a babája.
