Érezted már, hogy magad vagy? A Duna vize koszos, Mintha álmot látnál, habzik, A napot felhő takarja el, Hajók némán állnak, Csak a szél süvítése hangzik.
Érezted már, Hogy nem vagy egyedül? Olyankor minden fénybe kerül, S az égbolt magától kiderül.
A szél sem sivít, Csak fújdogál, s A Duna vize vidáman habzik, S Vivaldi szól az egyik hajóról.
Érezted már, hogy A napocska azért süt mert Ott vagyunk? És A zenét azért halljuk, mert ketten vagyunk?
Nekem bejön. Örülök, hogy Edit - verséből ítélve í főként pozitívan látja a világot. Nekem nehéz hangvételűvé varázsolni a verseimet, csodálom azokat, akiknek ez alapból megy
