Debreceni Zoltán író: Derecske az író fiad haza vágyik...
Derecske hozzád haza vágyom. Ott szeretném ha érne, majd a csendes halálom. Ott boruljon rám a szemfedél. Azon a szép gyönyörű tájon. Mer szívemben ragyog ott a nap. Vígabban dalol a madár is. A kisfiam sírja is ott domborul. Aki miatt a szívem, életem végéig szomorú.
