| Statisztika |
Online összesen: 2 Vendégek: 2 Felhasználók: 0 |
|
Debreceni Zoltán: Álmatlan éjszaka
A kórházban már mindenki alszik a vaságyon.
Csak engem kerül el messzire az álom.
Csendesen némán simogat a csend.
Csak a bánat vonyít a szívem mélyen idebent.
A magány keservesen sír ,
hangosan zokog úgy kiabál.
Csak én hallom egyedül,
aki még boldogságra és csodára vár.
Fáradt két szememen
bugdácsolva lépked az álom.
Hajnalban pihen meg,
a könnyes szempillámon.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Zoli (2014-01-20)
| Szerző: Debreceni Zoltán E
|
| Megtekintések száma: 356
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
