Engedj teret a mának! Rád mindig új barátok, új szerelmek várnak. De ne feledd el a régieket! Állj mellettük, gyógyítsd sebeiket! Gondolj rájuk szeretettel! Érezd, hogy ők már soha nem felejtenek el! Soha ne engedd, hogy értékeidet megkérdőjelezzék! Engedj magadhoz mindent, hogy életedet széppé tehessék! Tudd, hogy az életed nem volt és nem is lesz céltalan! Csak azt engedd el a múltból, mi hozzád méltatlan! Emlékeidet úgy őrízd, mintha kincsek volnának, mert e kincsek téged egész életedben szolgálnak! Vállald fel korábbi rossz döntéseidet, s használd őket úgy, mint építőköveket az úthoz, mi egy szebb, jobb élethez vezet! De hamis érzelmekkel ne áltass soha senkit, ki igazán szeret, mert lehet, hogy neki Te vagy a Mindene, s tőle ez mindent elvehet!... ....még az is lehet, hogy magát az Életet!
