Majd, ha megérkezik egyszer hozzám a kaszás és meghalok. Ne sirassatok engem és ne gyászoljatok. Mert nem megyek messzire tőletek. Itt leszek hozzátok közel.
Megtalálhattok késő este a piros alkonyatban. Mikor már ugatnak a kutyák a picike falumban.
Vigyázok a falura, hogy ne lopjanak benne. Maradjon meg a szegény emberek ruhája, élelme. Vigyázom én a nyárfaerdő csendjét és a kedvesem kis házát. Ahol a hold is vigyáz az álmára, csak halkan jár abba az utcába.
Ha szerettek és néha látni akartok, ballagjatok ki a rétre az esti alkonyatba. Hallgassátok a holdfényben a tücsök és béka muzsikáját. Nézzetek a virágos rétre, majd fel a csillagos égre.
Mosolyogjatok a tücsökre, a cserebogárra, mert lehet, én muzsikálok ott a holdas éjszakában.
Ne lepődjetek meg, ha néhány esőcsepp hullik le rátok a földre. Mert csak én sírok értetek fent a magas égben.
