| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Amikor a holdsugár - Debreceni Zoltán
Hegyes dombos több nemzetiség lakta csendes kis falumba.
Kisvejkén amikor a holdsugár be ragyog életünkbe,
felhőt kerget,
falunk felé az esti szél.
Szívünk egymáshoz kapcsolódik,
nekünk mesél a csöndes éj.
A kis falunk harang dalával kíván nyugodalmas jó éjszakát.
Életünk rozsdás kopott kapuja bezárul,
A boldogság és az öröm nyújtja felénk két kezét.
A méla bús csend sokszor velünk zengi a múlt szomorú énekét.
A fátyol köntösét szép lassan leveti a hold,
sárga fényében állva,
már reszket a sötét.
A mozdulatlan idő igazsága hallgatja,
ezt a bús szomorú keserű zenét.
Már hasadóbíbor hajnalfénye bevilágítja az élet örömét.
Bízni kell istenben,
és a sorsban.
Mert ugyan sokat elvesz tőlünk,
de legvégül mindenért kárpótol...
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Zoli (2014-06-23)
| Szerző: Debreceni Zoltán E
|
| Megtekintések száma: 389
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
