Sok-sok éjszaka miattad nem jön szememre álom. Csak nézem az égen a holdat miként ragyog. Olyan keserű a szívem, hogy te ott, én meg távolt tőled itt vagyok.
A hold is elhalványul, és velem zokog, könnyei a ragyogó csillagok. Könnyeim a két szememben érted éppen úgy ragyog. Mint az égen ragyognak a millió csillagok...
