Vasárnap késő délután. Még együtt sétáltunk Kisvejkén a réten át. Gyönyörű nap sugarába. Sétáltunk a zöldellő szép határba.
Mint két kis gyerek kéz a kézben. Szívünk lelkünk szeretetbe. Ránk hajoltak a fák a bokrok. Madár daltól zengtek a dombok.
Integetek felhők dombok. Mosolyogtak ránk a virágszirmok. Brekegtek a békák, ciripeltek a kis tücskök. A békák daloltak bogarak voltak a hegedűsök.
Ölébe vett minket a sötét éj. Ragyogó csillagokkal teli ég. Sárga holdfény megsimított. Béka zene andalított. Béke van most a lelkemben. Mert veled voltam szeretetben.
