| Statisztika |
Online összesen: 12 Vendégek: 12 Felhasználók: 0 |
|
A hold könnyezik...
A holdas éjbe burkolózva csendesen alszik a kis falum.
Még a kutyák sem ugatnak csak a csend honol az udvaron.
Csak én nem tudok aludni a fájdalomtól forgolódom az ágyamon.
A hold betekint rám a magas égről
könnyes szemmel az ablakon.
Semmit sem szól csak meg simogat.
Mint anya szokta a gyerekét.
Aztán elmegy a havas tájra könny formájába széjjel szórja a fényét.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Zoli (2013-03-21)
| Szerző: Debreceni Zoltán E
|
| Megtekintések száma: 372
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
