| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
A gyászhuszár
A gyászhuszár
Csendesen baktat a huszár,
Az eső veri kabátját.
Vége már a háborúnak,
Vége már a háborúnak!
Arcán egy könnycsepp csordogál,
Végig az egész orcáján.
És az eső jön, majd lemossa,
De a bánatát nem tudja!
Bánatát, mi egy boríték,
Fekete pecsétes levél.
A szeretett családról szól,
S szomorú gyászhíreket hoz.
Az emberek meghaltak mind
Ameddig harcolt odakinn.
Amerre messze már látja,
De azt gondolja álmodja.
Nem hisz a saját szemének,
A falu mi volt már nem él.
Csak árnyéka önmagának,
Mindenhol lerombolt házak.
El nem temetett emberek,
Szerte szét, itt-ott hevernek.
Megáll az összes lény mellett,
Elmond egy imát, majd elmegy.
Ásót és lapátot keres,
Majd megy és sírokat emel.
Éjjel nappal csak dolgozik,
Az idő meg egyre romlik.
Eltemetett minden embert,
De halvány reményét még nem,
Hogy itt egyszer újra falu áll,
És nincsen több háború már!
C.S.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Cassidy (2014-09-12)
| Szerző: Cassidy Seaky
|
| Megtekintések száma: 447
| Címkék (kulcsszavak):
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
