| Statisztika |
Online összesen: 4 Vendégek: 4 Felhasználók: 0 |
|
A boldogság katonája
A ’boldogság katonája’
Csattognak az égnek fényes villámai
Mint zavarodott szívem véres tajtékai;
Hörgés és zihálás hallik a távolból;
Esdeklő nyöszörgés egyetlen imából.
Ördögi hatalom lelt otthonra bennem
Hetek óta gyűlik a gonoszság, s ennem;
Kellene, de táplálékom immár más bánata
S fuldoklok, ha hallik örömnek óhaja.
Én vagyok a boldogság halott katonája
Elvette a lelkemet a kínoknak királya;
Mégis szememben izzó tüzet véle felfedni;
S mindenáron képmásává akar teremt’ni.
Önuralmam elszállt, tombol már az Ördög
Halál és senyvedés lesz minden Csütörtök;
Így lesz a hétből állandó rettegés
Ha az örömöt felváltja az iszonyú szenvedés.
Anyjának gyermeke elhal a kézben
Unokák magzatok sorvadnak a méhben;
Sírás és jajgatás szívemnek muzsika
Kitárul a pokloknak mélységes kapuja.
Elértem végre végzetem óráját
Adjatok utat ördögi cimborák;
Trónuson a helyem hadd égjek végre
Tűz által tisztuljon lelkem szenvedélye!
s.k. 2000.
|
| Kategória: Versek | Hozzáadta:: Béci (2013-10-21)
| Szerző: A boldogság katonája E
|
| Megtekintések száma: 349
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|
