Gondolataim kisvejkén mindig hozzád járnak.
Pedig már itt van az ősz régen vége van a nyárnak.
Ha bánat gyötri a szived,
ne könnyezz csókolj szótlanul.
Csak tárd ki a szived mert szeretlek kimondhatatlanúl.
Az élettel daccolj mosolyogj,
ne légy szomorú,
mert akkor én is az leszek.
Pedig ha összedől a világ akkor is csak érted élek,
érted könnyezem.