Tudtad, hogy ez lesz? Én nem. Nem is volt rá időm. Csak...úgy jöttél. Mintha valami kis szellő, egy egyszerű szél lennél, ami Nyugatról Északra fúj. Vagyis lehetetlen. Számomra. Számomra elérhetetlen. Ez vagy nekem. Én szeretlek...te csak a szelet adod. Pedig mikor éjszaka fúj ez a szél.. Én látlak. Tisztán. Itt vagy az ágyam felett, de a plafon alatt. Mikor nappal elered az eső és fúj a szél, ez a Nyugatról Északra fújó szél, ne félj! Akkor is hallak. Hallom a zenéd, amit csak nekem játszol. A hangod, ami csam nekem énekel. Majd látlak. Hallak. Látlak Téged. Közel vagy.. Ébresztő!
