Pocsaj egy több századot át élt régi település,a 14-századba már beszéltek róla.
Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.
1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.
1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.
1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.
A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi 1. sz. püspökség volt itt a nagyobb birtokos.
Pocsaj Téglavetőtelep
A falutól távolabb az út mellett Pocsaj és Nagyléta között lévő régi Cigány lakta település volt. A Református temető és egy tó mellett helyezkedett el. Itt alul iskolázott,analfabéta cigány származású emberek éltek. Kisebb házakba kunyhókba. A telep a 20-század végén teljes egészében megszűnt. Szemét telepként használták,a 21-század elejéig.
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a többsége alul iskolázott cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Pocsaj várai
A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.
Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.
A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának. 2010-ben a falu lakossága 2586 fő volt
