Magyarországon elfogadott író,költő csak késöbb leszel - Debreceni Zoltán író
Forgatom tollamat alföld városában, szülő városomban Debrecen korában. Itt sorra a költők áldozatok lettek, A civis városnak nem igen kellettek.
Kollégiumok volt a szigor kaszárnyája, a költői lelkeknek nem volt a tanyája. Fazekas Mihály így be állt katonának, mint közlegény szolgált inkább a hazának.
Fazekas főhadnagy leszerelt hazatért, szülő városába élte az életét. Csokonai Mihály sem bírta a terhet. Mit e kollégium számára jelentett.
Járta az országot széltébe hosszába. Gyönyörű versét mind hagyta a mára. Harminckét évesen Krisztusi korába, vissza tért meghalni szülő városába.
Oláh Gábor költőt senki sem méltatta. Egy szobor, s utca név iskola ,létüket. város szülöttjeként őrzi a nevüket. Idegen tollak ma fényesen csillognak, a város urai be is aranyoznak.
Távol szülöttel a nép nem ékeskedik, magáévá tenni nem igen igyekszik. Így nem csoda tehát,hogy itt nem áldoznak, oltári szentségként a könyv lapjainak.
Petőfi megírta,hogy Debrecen népe, szalonnát csomagol a könyv belsejébe. Elege volt abból,hogy itt élt egy telet, keze pipájának szárán melegedett.
Olyan ez a város,mint gonosz mostoha, fiával megértést nem tanúsít soha. Valami nagy baj van itt az ítélettel, ha az értékeket később ismerik fel.
Debrecen költője volt Fazekas Mihály. Mint nagy lírikusnak a tisztelet kijár. Őt sem dédelgette a civis város. Ezért menekült el a katonasághoz.
A kollégiumba mellőzték alázták, távozását akkor nem is igen bánták. Mint közlegény harcolt a törökök ellen, szinte alig serdült tizenhat évesen.
Majd a Franciákkal vívta meg a harcát. Ekkor kapta meg a főhadnagyi rangját. Fazekas Mihályról egy legenda járta. Szelíd csendes ember nem volt harci vágyja.
Ezrede elfoglalt egy Rajna menti várost. A nehéz harcok ért szabad rablás járt ott. Fazekas főhadnagy kiválasztott egy portát. A ház lakóinak nem bántotta a sorsát.
A könyvtár szobában egy könyvet olvasott. Az idő leteltével méltón távozott. Hogy igaz volt e vagy sem, biztosan nem tudom. Egy idős tanárom mondta el egykoron.
Fazekas Mihály főhadnagy úr írta, szerelmes verseit rokokó stílusba. Moldovai szép,az öröm tündérkéje. Szentimentalizmus természetessége. A tavasz és a szép nyári esti dala. A természet líra kiemelt ciklusa.
Diószegivel írt Magyar füvész könyve. Ma is használatos tudományos műve. Magyar rege ként ránk Ludas Matyit hagyta. Népi eszközökkel hiteles alakba.
Ponyva regény füzet abban az időben. Terjed is a népnek a széles körében. Mint hadfi és költő, úgy élte életét. Szülő városának növelte hírnevét.