Kisvejkén drága édesanyám a sírod előtt állok. A sírodon mindig virítanak az élő sok színes virágok. Szomorú szível a fejemet lehajtva. De sokat nézem anyám a sírodat sírva.
A gyászos temetőben méla csend van. Hallgatom a néma csend szavát. Tudom,hogy te is hallod oda fent a menyben, a lányod keserű sóhaját.
A csendes temetőből a dombról elindulok lassan hazafele. Két szememből a könny mint az eső úgy pereg. Drága édesanyám mint ha te is itt sírnál velem. Néhány másodpercre a csendes eső is elered.
