5 boszorkány élt egy évszázadokat megélt,zord ódon,ijesztő kastélyban. Csakhogy ők,nem jó boszorkányok voltak,hanem kegyetlen gonoszsággal megáldott,vérszomjas,emberevő szörnyetegek.Aki odatévedt a kastélyba,azt kegyetlenül kivégezték,és felfalták.
-Biztos,hogy jó ötlet megnézni azt a kastélyt? Ijesztő dolgokat hallottam róla.-Kérdezte Jennifer. Persze,jó móka lesz.-Csak nem gondoljátok,hogy emberevő boszorkányok élnek ott,ugyanmár,ez butaság.-Válaszolt Debora. Megérkeztek a kastélyhoz. Biztos,hogy be akarunk oda menni?-Kérdezte Kate. -Lányok ne parázzatok!-Ment oda hozzájuk Justin. -Nyugi megvédünk titeket,ugye Paul? -Persze haver! Megálltak a kastély előtt és csodálkozva meredtek rá. Hatalmas,sötét épület,volt,máladozó falakkal,melyekről visszaverődött a holdfény. Beléptek az előcsarnokba. Látszott,hogy már évtizedek óta senki nem takarított ott,mindent belépett a por. Pókhálók kuszasága uralta a terepet,melyekben megduzzadt potrohú pókok várták gyanútlan áldozataikat. -Fúj pókok!Kiáltott fel undorral az arcán.Debora. -Nyugi Deb! -Nincs semmi baj! -Nem bántanak. -Oké Paul,de utálom őket.-Mondta Paulnak Debora. Egy hosszú sötét előcsarnokon sétáltak keresztül,ami egy lépcsősorral ért véget. A falak fehérek lehettek valamikor,de mostanra belepte őket a kosz és pókok vertek tanyát rajtuk.Nagy rozsdás szögeken,kopott festmények voltak felaggatva.A por miatt nem sok minden látszódott belőlük. -Váljunk szét.Javasolta Paul. -Ti hárman menjetek a konyha felé,mi pedig Deborával körülnézünk az emeleten. -Oké,legyen.-Válaszolt Debora. Így hát külön váltak.Nem sejtették,hogy a boszorkányok már lesben állnak.
-Nézzétek ezt a konyhát.Itt már jó régóta nem főzhettek.-Mondta mosollyal az arcán Jennifer. -Mintha csak a te konyhádat látnánk,igaz Kate? -Igaz.-Válaszolt Kate. Mindhárman kacagtak. -Ha ha!-Nagyon viccesek vagytok! -Ne szívd mellre,csak hülyülünk.-Mondta Justin. Egyszercsak megjelent előttük egy boszorkány. Csúf volt,hórihorgas orral,bibircsókkal,pont úgy nézett ki mint a mesékben,a gonosz boszorkányok.Világító,sárga szemeivel,hátborzongatóan meredt rájuk. A tekintetével hipnotizálta őket. Odanyúlt Justin homlokához.Hosszú borotva éles karmaival felhasította , benyúlt a bőre alá letépte a hajas fejbőrét és betömte a szájába,lassan megrágta,majd pedig lenyelte.Utána kiszedte az agyát és élvezettel mohón felfalta.Az agyból kifolyó lé,lecsurgott a szája sarkából az állára.Lenyalta és utána leszopogatta az újjait is.A két lánynak mindezt végig kellett néznie,mert nem bírtak megmozdulni. A boszorkány miután végzett Justinnal,odasétált Jennához,felemelte a lányt és az asztalon lévő satuhoz vitte.Belefogta a fejét a satuba és addig szorította ameddig a szemgolyói ki nem ugrottak a szemgödreiből,az agya pedig,a padlóra és a falra placcsant. Utána felrakott egy serpenyőben olajat melegíteni,a tűzhelyre.Amikor forrt az olaj odavitte Katet,aki próbált ellenkezni,de a boszorkány erősebb volt nála.Elkapta a haját és belenyomta az arcát a forró olajba.Miután megsült az arca,a lány még életben volt,de őt nem érdekelte.Beleharapott az arcába és kiharapott belőle egy hatalmas darabot,jóízűen elfogyasztotta. Megérkezett a másik 3 boszorkány is és megették a maradékot,amit a fő boszorkány hagyott nekik.Az egyik,a padlóról szürcsölte az agyat és a vért.A másik a húst marcangolta a maradványokról,a harmadik pedig folytatta a sütést. Az ötödik boszorkány,pedig az emeleten várta,a maradék két tinédzsert.
Debora álmodozva üldögélt az egyik szobában egy nagy francia ágyon. -Vajon milyen lehetett itt lakni? -Kiskoromban mindig azt képzeltem,hogy hercegnő vagyok.-Mondta Paulnak. -Nem tudom,de inkább ijesztő,mint hercegnős ez a kastély,nem gondolod?Kérdezte Deborától. -Szerintem nem ijesztő,megvan a saját története.-Mondta elmerengve Debora. -Én haza akarok menni,keressük meg a többieket. -Rendben Paul.Mosolygott rá Debora. Kimentek a szobából. De nem jutottak le az előcsarnokba,mert az ötödik boszorkány ott várta őket,a lépcső tetején. -Ne nézz a szemébe,azt olvastam hogy hipnotizálni tudnak a tekintetükkel.-Mondta Paul,az ijedt és döbbent Deborának.A boszorka feléjük lendült,egy nagy húsvágó késsel a kezében,de sikerült elhajolniuk a támadás elől és Paul elgáncsolta őt.El akartak szaladni,de a banya beleakasztotta a karmait Paul combjába.A fiú felordított a fájdalomtól és ököllel behúzott egyet a földön fekvő boszorkának,akinek kirepült a kezéből a kés.A lány felkapta és lesújtott vele,levágta a boszorkány fejét.Lerohantak a lépcsőn és a konyha felé vették az irányt. Amikor a konyha elé értek,majdnem elájult a látványtól a lány.4 boszorkány fetrengett a földön,jóllakottan,nagy púpos hassal.Körülöttük,a barátaik maradványai voltak mindenhol szétszóródva.A banyák mélyen aludtak. Paul szembefordult Deborával. -Figyelj Debora! -Tudom,hogy mit érzel,én is hasonlóan érzek,de most erősnek kell lennünk,muszáj erősnek maradnunk.-Debora bólintott,de közben alig bírta visszatartani a zokogást. -Keressünk benzint,vagy valamit,amivel fegyújthatjuk őket. -Oké Deb,ez jó ötlet. -Nem hagyhatjuk,hogy még valaki áldozatul essen ezeknek a szörnyetegeknek! -Igazad van,Debora! Benzint nem,de találtak 2 kisebb kanna gázolajat.Körbelocsolták vele a konyhát és meggyújtották.Hamarosan lángrakapott az egész épület.A kocsi előtt állva figyelték,ahogy ég. Később beszálltak az autóba és elhajtottak.Örökre maguk mögött hagyták a boszorkányok kastélyát,ami a boszorkákkal együtt porráégett.
