- Ki vagy te? -Hát nem ismersz? -Nem, honnan jöttél? - Ahonnan te is. -Mit akarsz itt? - Semmit. -Akkor mért jöttél? - Miattad. -Miattam? - Igen. -Ki küldött téged? -Senki sem küldött.. Te hívtál! -Hogy hívtalak volna én ha azt sem tudom ki vagy??! - Én vagyok a szél ami a hajadba kap, a hő ami átjárja a tested, a fény ami elvakít. Én vagyok a verem, ami rabul ejt és én vagyok a hegy ami mindenek fölé emel. Én vagyok az árny ami visszahúz és én vagyok a szárny ami felrepít. Én vagyok aki minden lélegzetvételedre emlékeztet. Én vagyok minden ami voltál és minden ami leszel. Az vagyok aki reggel felkelt és az vagyok aki éjjel elaltat. Én vagyok aki boldoggá tesz és aki elszomorít. Én hallom a hangokat amiket ki nem mondasz és én mondom a hangokat amiket csak te hallasz. Én vagyok akinek nem tudsz hazudni és én vagyok akit nem tudsz elhagyni. Én vagyok az életed és én vagyok a halálod. Én vagyok ami valójában vagy. - Akkor ki vagyok én? - Te vagy akit megbélyegeztek egy névvel, hogy ne vesszen el. Te vagy akit megformáltak, hogy ne tévesszenek össze. Te vagy az, akire azt hiszik, hogy én vagyok.
